Az Alaptörvény módosításával Magyarországon új korszak kezdődött, amelyben az ügyészségek hatásköre jelentősen változott. A 155 éve fennálló vádmonopólium feloldására szolgáló új szabályok szerint az ügyészségek már folyamatban lévő ügyeket is elvehetnek. Ez a változás a Tisza-kormány által bevezetett reform részeként történt, amely a bírósági és ügyészi hatóságok közötti egyenlőbb elosztást célzta.
A reform célja a vádmonopólium feloldása volt, amely az ügyészségek részére kizárólagos jogot adott a vádalkuszásra. A módosítás szerint az ügyészségek nem lehetnek az egyetlenek, akik képesek a vádalkuszásra, hanem a bíróságok is részt vehetnek ebben a folyamaton. Ez a változás a bírósági és ügyészi hatóságok közötti egyenlőbb elosztást célzta, valamint a bírósági függetlenség megerősítését.
A reform a magyar jogrendszer alapját képezi, és a Tisza-kormány által bevezetett változások részeként történt. A módosítás a vádmonopólium feloldására szolgál, és a bírósági és ügyészi hatóságok közötti egyenlőbb elosztást célzta. A változás a magyar jogrendszer alapját képezi, és a Tisza-kormány által bevezetett reform részeként történt.
